A magyar–orosz gazdasági együttműködésről

Magyarország kormánya úgy tekint Oroszországra, mint az egyik legfontosabb nemzetközi partnerére. Magyarország Moszkvai Nagykövetségének célja az Oroszországgal fenntartott kapcsolatok fejlesztése mindenekelőtt a külkereskedelem, az energetika, a kultúra, az oktatás, a sport, valamint a tudomány és technológia, az űrkutatás területén.

A pragmatikus magyar–orosz kapcsolatrendszer fókuszpontjában a kölcsönös érdekeken alapuló gazdasági együttműködés fejlesztése állt. Az energetika mellett a magas szintű találkozók kiemelt témája a projektalapú üzleti együttműködés. Az ágazatokat tekintve elsősorban a mezőgazdaság-élelmiszeripar, a gyógyszer és egészségipar, a járműgyártás, ICT-szektor, a bank- és pénzügyi szféra dominál. A magyar vállalatok felismerték, hogy befektetésekkel, helyi gyártás megszervezésével lehet tartós piaci pozíciót elérni. Áttörést jelent, hogy az utóbbi időszakban elindult az első közös, harmadik piaci „zászlóshajó” projekt: az Egyiptomi Államvasutaknak történő személyvagon-szállítási program, amelynek értéke meghaladja az 1 Mrd eurót.

Hatékonyan működnek a közös intézményes platformok: a Magyar–Orosz Gazdasági Együttműködési Kormányközi Bizottság (KKB) és a Magyar–Orosz Régióközi Együttműködési Kormányközi Bizottság (REB). Folytatjuk a nyitást az orosz régiók felé, gazdasági együttműködési megállapodások előkészítését. 2019 decemberében megkezdte működését a HEPA Magyar Exportfejlesztési Ügynökség moszkvai partnerirodája.

Magyar–Orosz Gazdasági Együttműködési Kormányközi Bizottság

A bizottság üléseit rendszerint évente egyszer, felváltva Magyarországon és Oroszországban tartják, a legutóbbi, 13. ülést 2020. november 27-én tartották Budapesten. A bizottság fő feladatai:

• a kétoldalú gazdasági kapcsolatok fejlesztésének megvitatása,
• új lehetőségek feltárása a gazdasági együttműködés további fejlesztéséhez,
• javaslatok kidolgozása a két ország gazdálkodó szervezetei közötti együttműködés feltételeinek javítására.

Magyar társelnök: Szijjártó Péter, Magyarország külgazdasági és külügyminisztere.

Orosz társelnök: Murasko Mihail Albertovics, az Oroszországi Föderáció egészségügyi minisztere.

A bizottság keretében a következő munkacsoportok működnek:

• Energetikai munkacsoport
• Ipari munkacsoport
• Építésügyi munkacsoport
• Mezőgazdasági munkacsoport
• Egészségügyi és egészségipari munkacsoport
• Turisztikai munkacsoport
• Haditechnikai munkacsoport
• Oktatási munkacsoport
• Infokommunikációs technológiai és innovációs munkacsoport
• Sportért felelős munkacsoport
• Kulturális munkacsoport

Magyar–Orosz Régióközi Együttműködési Kormányközi Bizottság

A bizottság legfontosabb feladata, hogy projektek szintjén előkészítse és nyomon kövesse azokat a beruházásokat, üzletkötéseket, amelyek a két ország gazdasági együttműködését. A már meglévő eredmények javítása érdekében Magyarország tőkekihelyezési politikája részeként új ösztönzőrendszert dolgozott ki, amely vissza nem térítendő támogatással kívánja ösztönözni a magyar vállalatok oroszországi beruházásait.

Magyar társelnök: Magyar Levente – Magyarország külgazdasági és külügyminiszter-helyettese.

Orosz társelnök: Toroszov Ilja Eduardovics – Oroszországi Föderáció gazdaságfejlesztési miniszter-helyettese.

Gazdasági együttműködési megállapodások

Állami szinten közvetlenül az Oroszországi Föderáció szubjektumaival (régióival) is fejlődnek kapcsolataink, közülük eddig 13-mal írt alá Magyarország gazdasági együttműködési megállapodást.

Magyar–orosz külkereskedelmi áruforgalom adatai

2019-ben a kétoldalú kereskedelmi forgalom 6,5 Mrd USD-t tett ki, ami csekély 0,7%-os növekedést takar a 2018. évhez képest. Magyarország importja 3%-kal csökkent és 4,47 Mrd USD-t tett ki. Az Oroszországba irányuló magyar export 2,03 Mrd USD volt, és 12%-kal növekedett 2018-hoz képest.

Mrd USD

Forrás: KSH

Magyar–orosz külkereskedelmi áruforgalom termékcsoportonkénti bontásban

Oroszország Magyarországra irányuló exportjában továbbra is kimagasló részarányt képvisel az energiahordozók árucsoportja – azon belül is a fosszilis energiahordozók. A nyersanyagokon, gépeken és szállítóeszközökön kívül hazánk elsősorban feldolgozott termékeket importál Oroszországból vegyi áru formájában.

Hazánk oroszországi exportjának közel 48%-át a feldolgozott termékek, azon belül is elsősorban a vegyi áruk (gyógyszerek, gyógyszerkészítmények) teszik ki. A második legjelentősebb export termékcsoportunk közel 40%-os részesedéssel a gépek és szállítóeszközök. Bár a 2014-ben bevezetett élelmiszeripari embargó erősen visszavetette Magyarország kivitelét ebben az ágazatban, az élelmiszerek és élő állat termékcsoport exportja növekedett, így több mint 9%-os a részaránya. A legfontosabb exportcikkeink ezen termékcsoporton belül: élő állat, vetőmag, állati takarmány, zöldség-gyümölcs, szaporítóanyag.

Magyar export szempontjából perspektivikus ágazatok, termékcsoportok

• Mezőgazdaság (élő állat, vetőmag, mezőgazdasági technológia, genetikai állomány megújítása);
• élelmiszeripari gépgyártás (konzervipari, tejfeldolgozó, húsfeldolgozó, gyümölcs- és zöldségfeldolgozó berendezések);
• gyógyszeripar, egészségügyi berendezések gyártása, orvostechnológia;
• járműipar;
• vízipar, környezetipar, közműgazdálkodás; együttműködés a legfejlettebb technológiák (pl. űripar, nukleáris energetika, ICT-szektor) terén.