Magyarország kormánya úgy tekint Oroszországra, mint az egyik legfontosabb nemzetközi partnerére. Magyarország Moszkvai Nagykövetségének célja az Oroszországgal fenntartott kapcsolatok fejlesztése mindenekelőtt a külkereskedelem, az energetika, a kultúra, az oktatás, a sport, valamint a tudomány és technológia, az űrkutatás területén.

A pragmatikus magyar–orosz kapcsolatrendszer fókuszpontjában a kölcsönös érdekeken alapuló gazdasági együttműködés fejlesztése állt. Az energetika mellett a magas szintű találkozók kiemelt témája a projektalapú üzleti együttműködés. Az ágazatokat tekintve elsősorban a mezőgazdaság-élelmiszeripar, a gyógyszer és egészségipar, a járműgyártás, ICT-szektor, a bank- és pénzügyi szféra dominál. A magyar vállalatok felismerték, hogy befektetésekkel, helyi gyártás megszervezésével lehet tartós piaci pozíciót elérni. Áttörést jelent, hogy az utóbbi időszakban elindult az első közös, harmadik piaci „zászlóshajó” projekt: az Egyiptomi Államvasutaknak történő személyvagon-szállítási program, amelynek értéke meghaladja az 1 Mrd eurót.

Hatékonyan működnek a közös intézményes platformok: a Magyar–Orosz Gazdasági Együttműködési Kormányközi Bizottság (KKB) és a Magyar–Orosz Régióközi Együttműködési Kormányközi Bizottság (REB). Folytatjuk a nyitást az orosz régiók felé, gazdasági együttműködési megállapodások előkészítését. 2019 decemberében megkezdte működését a HEPA Magyar Exportfejlesztési Ügynökség moszkvai partnerirodája.

 

Magyar–Orosz Gazdasági Együttműködési Kormányközi Bizottság

A bizottság üléseit rendszerint évente egyszer, felváltva Magyarországon és Oroszországban tartják, a legutóbbi, 13. ülést 2020. november 27-én tartották Budapesten. A bizottság fő feladatai:

  • a kétoldalú gazdasági kapcsolatok fejlesztésének megvitatása,
  • új lehetőségek feltárása a gazdasági együttműködés további fejlesztéséhez,
  • javaslatok kidolgozása a két ország gazdálkodó szervezetei közötti együttműködés feltételeinek javítására.

Magyar társelnök: Szijjártó Péter, Magyarország külgazdasági és külügyminisztere.

Orosz társelnök: Murasko Mihail Albertovics, az Oroszországi Föderáció egészségügyi minisztere.

 

A bizottság keretében a következő munkacsoportok működnek:

  • Energetikai munkacsoport
  • Ipari munkacsoport
  • Építésügyi munkacsoport
  • Mezőgazdasági munkacsoport
  • Egészségügyi és egészségipari munkacsoport
  • Turisztikai munkacsoport
  • Haditechnikai munkacsoport
  • Oktatási munkacsoport
  • Infokommunikációs technológiai és innovációs munkacsoport
  • Sportért felelős munkacsoport
  • Kulturális munkacsoport

 

Magyar–Orosz Régióközi Együttműködési Kormányközi Bizottság

A bizottság legfontosabb feladata, hogy projektek szintjén előkészítse és nyomon kövesse azokat a beruházásokat, üzletkötéseket, amelyek a két ország gazdasági együttműködését. A már meglévő eredmények javítása érdekében Magyarország tőkekihelyezési politikája részeként új ösztönzőrendszert dolgozott ki, amely vissza nem térítendő támogatással kívánja ösztönözni a magyar vállalatok oroszországi beruházásait.

Magyar társelnök: Magyar Levente – Magyarország külgazdasági és külügyminiszter-helyettese.

Orosz társelnök: Toroszov Ilja Eduardovics – Oroszországi Föderáció gazdaságfejlesztési miniszter-helyettese.

 

Gazdasági együttműködési megállapodások

Állami szinten közvetlenül az Oroszországi Föderáció szubjektumaival (régióival) is fejlődnek kapcsolataink, közülük eddig 13-mal írt alá Magyarország gazdasági együttműködési megállapodást.

 

Aláírás dátuma

Régió

2006.03.07

Moszkva

2006.02.28

Szverdlovszk megye

2006.02.28

Cseljabinszk megye

2007.06.20

Vologda megye

2006.02.28

Leningrád megye

2008.05.27

Omszk megye

2013.04.22

Kaluga megye

2015.04.10

Tatár Köztársaság

2015.10.27

Kurszk megye

2016.05.30

Mordvin Köztársaság

2017.10.25

Voronyezs megye

2017.12.20

Szentpétervár

2019.06.06

Szamara megye

 

Magyar–orosz külkereskedelmi áruforgalom adatai

2019-ben a kétoldalú kereskedelmi forgalom 6,5 Mrd USD-t tett ki, ami csekély 0,7%-os növekedést takar a 2018. évhez képest. Magyarország importja 3%-kal csökkent és 4,47 Mrd USD-t tett ki. Az Oroszországba irányuló magyar export 2,03 Mrd USD volt, és 12%-kal növekedett 2018-hoz képest.

Mrd USD

 

2012

2013

2014

2015

2016

2017

2018

2019

Export

3,29

3,37

2,86

1,70

1,59

1,92

1,8

2,03

Import

8,28

8,54

7,34

3,64

2,63

3,57

4,60

4,47

Forgalom

11,57

11,91

10,20

5,35

4,2

5,49

6,4

6,5

Egyenleg

-5,00

-5,17

-4,48

-1,94

-1,04

-1,65

-2,8

-2,44

Forrás: KSH

 

Magyar–orosz külkereskedelmi áruforgalom termékcsoportonkénti bontásban

Oroszország Magyarországra irányuló exportjában továbbra is kimagasló részarányt képvisel az energiahordozók árucsoportja – azon belül is a fosszilis energiahordozók. A nyersanyagokon, gépeken és szállítóeszközökön kívül hazánk elsősorban feldolgozott termékeket importál Oroszországból vegyi áru formájában.

Hazánk oroszországi exportjának közel 48%-át a feldolgozott termékek, azon belül is elsősorban a vegyi áruk (gyógyszerek, gyógyszerkészítmények) teszik ki. A második legjelentősebb export termékcsoportunk közel 40%-os részesedéssel a gépek és szállítóeszközök. Bár a 2014-ben bevezetett élelmiszeripari embargó erősen visszavetette Magyarország kivitelét ebben az ágazatban, az élelmiszerek és élő állat termékcsoport exportja növekedett, így több mint 9%-os a részaránya. A legfontosabb exportcikkeink ezen termékcsoporton belül: élő állat, vetőmag, állati takarmány, zöldség-gyümölcs, szaporítóanyag.

 

Magyar export szempontjából perspektivikus ágazatok, termékcsoportok

  • Mezőgazdaság (élő állat, vetőmag, mezőgazdasági technológia, genetikai állomány megújítása);
  • élelmiszeripari gépgyártás (konzervipari, tejfeldolgozó, húsfeldolgozó, gyümölcs- és zöldségfeldolgozó berendezések);
  • gyógyszeripar, egészségügyi berendezések gyártása, orvostechnológia;
  • járműipar;
  • vízipar, környezetipar, közműgazdálkodás; együttműködés a legfejlettebb technológiák (pl. űripar, nukleáris energetika, ICT-szektor) terén.